Stress Down Friday 06: Szabadidő

Jó gyakorlatok nem csak vezetőknek!

Saját bőrünkön érezzük, ügyfeleinktől halljuk, és kutatási adatok támasztják alá, hogy 2022 legnagyobb kihívása a kiégés elkerülése lesz. Stress-down Friday sorozatunk olyan, akár általunk is alkalmazott jó gyakorlatokat osztunk meg, melyek segíthetnek csökkenteni a kiégés kockázatát és kialakítani a fenntartható működés kultúráját a munkahelyeken. A kiégés nem “gyógyítható” egy-egy új szokással, vagy egy kis pihenéssel. Alapvető, meghatározó változásokra lehet szükség. Bátorítunk mindenkit, hogy próbálja ki az ötletekből azt, ami tetszik neki!


Éppen túlvagyunk a húsvéti ünnepeken, amely során talán valóban ki tudtunk kapcsolódni, és el tudtunk távolodni fejben is a napi feladatoktól. Ennek az élménynek az emlékeit felhasználva érdemes lehet elmélkednünk egy keveset a szabadidőről. Hogy mennyi jut nekünk belőle, és azt hogyan használjuk?

Felső- és középvezetői coachingokon rendre elhangzik, hogy

“kivettem néhány szabadnapot, és örülök, mert csak a kivett szabadságom felében dolgoztam, és vasárnap egész estig nem néztem meg az e-maileket”.

Ez a mai Magyarországon a munka-szokásokat tekintve valóban eredmény. Pedig az örökös feladatlista, annak megélése, hogy sosem vagyunk kész, a kikapcsolódás hiánya, és az, hogy önmagunkat a munkánkkal azonosítjuk (hiszen az időnket szinte teljes egészében, legalább készenléti szinten a munkánkkal töltjük) egyenes út a kiégéshez.

Egy, a The Washington Postban megjelent cikk számba veszi, hogy mennyi nagyvállalat jött rá a pandémia közepette, hogy a munkatársaknak, vezetőknek, jóval több szabadidőre van szükségük ahhoz, hogy ne feszüljenek bele a munkájukba. A járvány azt is okozta, hogy otthon, a gyermekeink nevelésével, a háztartással is több teendőnk lett – de arra is rámutatott, hogy az egyoldalú, az életünket a munkahelyünknek való megfelelésben való feláldozással mennyi fontos dologról maradunk le, mennyit veszítünk. Az emberek életükkel való elégedettsége csökkent. Erre, és a produktivitás hosszútávú megőrzésére, illetve a kiégés elkerülésére lett a válasz, hogy jelentősen növelték a hivatalos szabadságot amerikai és más nagyvállalatok sokaságánál. Wellness-hét, havi egy szabad péntek, korlátlanul kivehető szabadság, megbeszélésmentes péntekek stb. Olyan cégekről beszélünk, mint a Mozilla a Pepsi vagy Mariott szállodalánc. Ezek a sikeres vállalatok ismerték fel, hogy a dolgozóktól elvárt nagy rugalmasságba a dolgozók előbb-utóbb beletörnek. Ez pedig senkinek sem éri meg.

Már arra is vannak jó gyakorlatok, hogy hogyan érdemes ezeket a megnövekedett szabadnapokat megszervezni. Ugyanis amíg csak annyiról van szó, hogy a dolgozóra bízzák, hogy van egy szabadságkeret és használhatja – akkor jó eséllyel nem veszi igénybe, vagy ha igen, akkor nem tudja úgy használni, ahogyan szeretné. Egyrészt sosem érünk a feladataink végére, így nehéz egy nagyobb teljesítmányvággyal rendelkező embernek azt megindokolnia önmaga számára, hogy miért pihen most a haladás helyett. Másrészt pedig az egyénileg kivett szabadságunk során a többiek nem állnak meg, jönnek az e-mailek, hívnak az ügyfelek, felütik a fejüket a csak általunk megoldható problémák.  Ezért ezek a kisebb és nagyobb vállalatok arra jutottak, hogy ezeket a szabadságokat cégszinten érdemes bevezetni. Egy deklarált plusz hét, amikor az egész cég leáll (és nem csak a gyárakban a termelés, hanem például a Linkedin teljes irodája is). Minden hónap első péntekje… Vagy amit éppen kitaláltak maguknak. Az lett a tapasztalat, hogy nem csak a szervezeten belül könnyebb és stresszmentesebb betartani az ilyen közös szabadságokat, de az ügyfelek is könnyen alkalmazkodnak hozzájuk. Érdemes lehet tehát nekünk is elgondolkodni azon, hogy nem érné-e meg a törvényben foglaltaknál akár jóval több szabadidőt biztosítani magunk és a dolgozóink számára!

Persze nyilván van erre már sok jó gyakorlat itthon is. Ha ismertek ilyet, osszátok meg velünk!

© 2018 copyright GROW Group | A Grow Education Kft. engedélyezett felnőttképzési intézmény, nyilvántartásba vételi száma: E-000773/2014 | B/2020/000102