Játékos megoldások a hibrid humán- és szervezetfejlesztési szolgáltatásokban
Az innovatív digitális technológiák a Covid-19 után is velünk maradtak, ám nem tudták teljesen kiváltani az élő tanulást. Bizonyos előrejelzések szerint éppen az online és offline folyamatokat vegyítő hibrid tanulási formák fogják dominálni a közeljövőt. A mára ernyőkifejezéssé vált vegyes tanulás (blended learning) a tanulási célok elérésének ilyen módú optimalizálását hangsúlyozza.
A témát eddig elsősorban felsőoktatási kontextusban dolgozták fel, ugyanakkor adja magát, hogy a munkahelyi tanulási színtérhez kapcsolódóan is kutatva legyen. A tanulás optimalizálásához hatékony és eredményes módszerek szükségesek. Ezzel kapcsolatban a játékalapú dizájn területei mára vitatott megítélésű, de gazdag instrukciós eszköztárat tudhatnak magukénak.
A GROW által fejlesztett vegyes tanulási platform, a thod feltáró esettanulmányán keresztül mutatja be Hartyándi Mátyás, hogyan épülnek be a fejlesztési folyamatokba a klasszikus gamifikáció és az azon túlmutató játékos megoldások, és milyen, a hibrid munkahelyi tanulást támogató (vagy éppen akadályozó) szerepet szántak ezeknek.
A vizsgált dokumentumokból és interjúkból nemcsak az derült ki, hogy a gamifikált és játékos megoldások a dizájn szerves és kritikusan fontos részét képezik, így a szakirodalom alapján várhatóan hathatósan támogathatják a tanulási célok mélyebb beépülését (Deterding, 2014; Lieberoth, 2015), de az is kirajzolódott, hogy a tervezőknek miként sikerült mind a vegyes tanulás, mind az alkalmazott játékdizájn kutatási eredményeivel egybevágó modelleket és koncepciókat találniuk tapasztalati úton.
Mátyás a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Doktori Iskolában végzett PhD kutatása alatt elkészült tanulmánya, teljes terjedelmében, itt olvasható:
JÁTÉKOS MEGOLDÁSOK A HIBRID HUMÁN- ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉSI SZOLGÁLTATÁSOKBAN, FELTÁRÓ ESETTANULMÁNY EGY MAGYAR VEGYES TANULÁSI PLATFORMRÓL
Helló online tréning világ!
Az elmúlt időszakban, a tréningpiac többi képviselőjéhez hasonlóan, óriás lépésekkel jutottunk be az online tréningek mezejére, hogy aztán ott ne csak a korábbiak szerint néhányan, hanem mindannyian megvessük a lábunk. Hogy mi várt ott ránk? Termő terület. Meglepően izgalmas és színes világot találtunk, tele kihívásokkal és lehetőségekkel.
A közel egy év intenzív online munka után értékesnek látjuk, hogy mint minden jó tanulási folyamatban, megálljunk, reflektáljunk, és összegezzük, mit gondolunk most az online tréningekről. Érdeklődtünk a kollégák élményeiről, kérdéseket tettünk fel magunknak, hogy aztán megfogalmazzuk tapasztalatainkat és jelenlegi tanulságainkat az online tréningekkel kapcsolatban.
Kérdés: Mik voltak az első gondolataink, érzéseink, amikor kiderült, hogy teljesen át kell állni az online működésre?
Tapasztalás: Sokkhatás után gyors átlendülés.
Bár már többen a csapatból tartottunk online tréningeket, az első reakció az online tréningekkel kapcsolatban többünk részéről az ellenállás volt. Aztán amikor elkezdtünk ismerkedni a különböző platformokkal és közösen teszteltük őket, akkor kiderült, hogy a kapcsolat nagyon könnyen létre tud jönni az online térben is. Több tréner számára a technika hozott aggodalmat és rengeteg teszteléssel töltött órát. Az egyes platformok funkcionalitása ugyan hasonló, de mégis másként működnek, más lehetőségeket kínálnak. További kihívást jelentett és jelent ma is a félelmetes „mumus”, a sávszélesség a résztvevői oldalon. Ha ezzel gondok vannak, akkor nehezebb hanggal és képpel együtt csatlakozni, ez szokott néha kisebb döccenőket hozni a tréningek során. Szerencsére a résztvevők összetartóak és türelmesek a kisebb technikai nehézségek megoldásával kapcsolatban.
Kérdés: Minden téma megtartható online is? Mi a helyzet a különböző játékokkal, szituációs gyakorlatokkal? Létszámkorlátja van az online tréningezésnek?
Tanulság: Szakmaiság, kreativitás és rugalmasság: tréneri kulcskompetenciák a tréning design és módszerek terén.
Megfelelő szakmai körültekintés mellett szerintünk minden téma megtartható online is, ezzel együtt azért akadnak különbségek is. Az egyes témák más-más felkészülést, technikai előkészítést kívánnak. Izgalmas módszertani kérdés ezzel kapcsolatban a létszám és a tréning hossza. Az online tréningekre való átállással, a home office széles körű bevezetésével a partnereinknél megjelent az igény az egyes tréningalkalmak idejének lerövidítésére, a blended vagy akár bite-sized felépítésre. Ez ilyenkor mindig a tréning újragondolását kívánja, hol találjuk meg azokat a pontokat, amelyek mentén „feldarabolható” a téma, mire mennyi időre van szükség az online munka során. Már nagyon sok gyakorlatot átültettünk online megvalósításra, ezek között vannak egészen komplex, vezetői helyzeteket szimulálók is. A különböző tréningeken használt tesztek kitöltésében és értékelésében pedig kifejezetten előnyös az online forma.
Tapasztalatunk szerint még az olyan témák esetén is, ahol a kapcsolódás és az érzelmekkel való munka a lényeg, kiválóan működik az online forma is. A team coaching az online térben is jól tud működni, a visszajelzések és a kapcsolódások ugyanúgy megvannak, még akkor is, ha a fizikai közelség nincs meg. A teljes test metakommunikációját ugyan nem, de az arckifejezést sokkal intenzívebben, fókuszáltabban látjuk.
A legtöbb tréning módszer, kisebb módosítással online is megvalósítható. A kommunikációs vagy vezetői helyzetgyakorlatok az online térben is ugyanúgy működnek. Vannak olyan játékok, amelyeket természetesen nem tudunk játszani, ilyen lehet egy székfoglaló, de például egy együttműködési témához kapcsolódó, a valóságban „szkanderezős”, tehát egymás megérintésén alapuló feladatot le tudunk játszania résztvevőkkel virtuálisan is; így is kijön belőle az üzenet, megszületik a tanulság, mint a személyes tréningen.
Összetett kérdés, hogy van-e létszámkorlátja az online tréningeknek. Egybehangzó tapasztalatunk, hogy kisebb csoportok jobban működnek. Míg a személyes tréningek esetén a 10-12 fős csoportok még ideálisak, sőt bizonyos témák esetén kifejezetten jó, ha többen vannak a résztvevők, addig az online térben a 6-8 fő az ideális csoportlétszám. Ennek egyik oka, hogy más az interakciók dinamikája online, máshogy telik az idő. Egyrészt a közös munka erősebben beszélgetés alapú, másrészt az érthetőség miatt és hogy ne vágjunk egymás szavába, egy kicsit talán lassabban kommunikálunk. Ugyanakkor az online forma lehetővé teszi akár több száz fő részvételét is a képzéseken, ezek természetesen inkább webinárok, amelyek formálisabbak, kevésbé interaktívak. Óriási előnyük viszont, hogy tömegekhez jut el az üzenetük anélkül, hogy a megvalósításnak nagyobb szervezési vagy költség-vonatkozása lenne.
Kérdés: Milyen előnyei és nehézségei vannak az online tréning tartásnak?
Tanulság: Mást nyerünk és mások a lemondásaink online.
A személyes formának a nagy előnye, hogy gyorsan megteremtődik az intimitás és bizalmi légkör. Amikor egy fizikai térben vagyunk, szünetekben természetes lehetőség az informális kapcsolódás a résztvevők között, és több eszközigényes játékot és gyakorlatot tudunk megvalósítani. Ugyanakkor azt vettük észre, hogy online az egy-egy témára irányuló fókusz, elmélyülés mélyebb is lehet, mint a személyes tréningen. Mintha az a „lecsupaszított” helyzet, hogy egymást arcát látjuk, és jobban kell figyelnünk az interakciókra, nagyobb fókuszálást is eredményezne.
Gyakran látjuk annak az értékét, hogy egymástól távol dolgozó kollégák találkoznak a tréningen. Egyébként ez talán nem történne meg.
A korábbi, tantermi tréningeken szerzett pozitív tapasztalatok, személyes preferenciák illetve a korábbi E-learning tapasztalatok megágyazhatnak a sztereotípiáknak. Akik korábban nagyon pozitív tapasztalatokat szereztek a tantermi, „élő” tréningeken, vagy akiknek az e-learningről, mint elterjedtebb online tanulási formáról rossz tapasztalatai vannak, azok idegenkedve ülnek le első online tréningjükre. Érkeznek résztvevők, akik tartanak attól, hogy nem lesz interaktív, nem tud élményszerű lenni ez a forma, és a személyes kapcsolódások sem olyan intimek az online térben. Idő kell hozzá míg az ember a saját bőrén tapasztalja meg az online tanulást, ami aztán az esetek döntő többségében eloszlatja ezeket a hiedelmeket. A legtöbben, akik ellenállással érkeznek az online forma miatt, a tréning végén pozitívan nyilatkoznak. Vannak, akik még ekkor is elmondják, hogy számukra a személyes az igazi, de azt mindenki megállapítja, hogy így is tud működni. A tanulási élmény és az intimitás megteremtésében természetesen a tréner személyének, kompetenciáinak és a tréningcsoportnak is nagy szerepe van.
Az online tréningek egyértelmű nyertesei az introvertált résztvevők: míg a személyes tréningek esetében azt tapasztaljuk, hogy az extrovertált típusok „lubickolnak” igazán, addig az online találkozók komfortosabb az introvertáltabbak számára. Kevésbé direkt kapcsolódást jelentenek, és az ilyen beállítottságú résztvevők gyakran jelzik vissza, hogy jobban érezték magukat, jobban meg tudtak nyílni a tréning során.
Az online térben is sok múlik a tréner jelenlétén, felkészültségén és kreativitásán. A kihívások tréneri oldalról főként technikaiak, a különböző platformok folyamatosan frissülnek, ezeket le kell követnünk. Különböző a funkcionalitásuk, így előfordul, hogy ugyanazt a témát más platformon máshogyan valósítjuk meg. Ez nyilván több előkészületet is igényel. Természetéből fakadóan technikailag kevésbé rugalmas műfaj, egy személyes tréningen nagyon sok lehetőség kínálkozik egy-egy téma feldolgozására, gyorsabban tudunk módszertanilag váltani, ha ennek szükségét látjuk.
A másik a résztvevői oldal. Míg személyes tréning estén a résztvevők kiszakadnak hétköznapi környezetükből, nincs előttünk a számítógépük, addig az online tréning közben sok dolog verseng még a figyelmükért. Azt látjuk, hogy a szervezeteknek és résztvevőknek is tanulniuk kell még, hogy az online tréning is tréning, és rá kell jönniük, hogy hogyan tudják megvalósítani erre az időszakra is azt a zavartalanságot, amit egy személyes tréning esetén egyszerűen a fizikai távolság és a telefonok lehalkítása megteremt. Ennek megvalósulásában mind a résztvevőknek, mind a vezetőknek és a szervezeteknek nagyobb a felelősségük.
Tanulság: Fókuszáljunk az akadályok helyett a lehetőségekre!
Tapasztalatunk az, hogy mint minden más helyzetben is, a pozitív tréneri szemléletünk, jelenlétünk és hozzáállásunk értékes eszközünk. Sok múlik azon, hogy előnyökre, lehetőségekre fókuszáló mindset-tel vagyunk-e jelen, arra helyezzük-e a hangsúlyt és igyekszünk-e kiaknázni a technikában, a folyamatban és a tréningcsoportban rejlő lehetőségeket. Jó, ha képesek vagyunk előnyünkre formálni az itt és most-ban történteket.
A személyes tréning is az „úton levésről”, a tanulásról szól: része a komfort zónából való kimozdulás, a nehéz helyzetekkel való megküzdés, a hibázás, a reflektálás, a tanulások levonása, az eredmények megünneplése. Ez önmagában gazdagító tapasztalás mindannyiunk számára az online térben is.