Motivációs térkép
A folyamatosan változó világban egyre fontosabb kérdés, hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön. Nem véletlen, hogy ma már alapelvárás: tudjuk mérni, fenntartani, sőt növelni is a motivációt, legyen szó egyénekről, csapatokról vagy akár teljes szervezetekről.
Ebben segít a Motivációs Térkép, amelyet James Sale, Európa egyik vezető motivációs szakértője alkotott meg. Ez a modell és mérőeszköz három szinten térképezi fel, hogy mi mozgat minket: egyéni, csapat és szervezeti szinten egyaránt.
Nem túlzás azt mondani, hogy a munkahelyi jóllétünket jelentős részben az határozza meg, mennyire vannak kielégítve a legfontosabb belső motivátoraink. A kilenc lehetséges motivátor közül jellemzően három dominál, és ezek határozzák meg, hogy merre billen a belső iránytűnk a mindennapokban.
A Motivációs Térkép nemcsak azt mutatja meg, mi a preferenciánk, hanem azt is, hogy mennyire „töltöttek” ezek a belső hajtóerők.
A mérés eredményei ráadásul egy cselekvési tervet is adnak kézbe, ami segít abban, hogy tudatosabban bánjunk a saját motivációnkkal. Ez a fajta tudatosság támogatja a munkatársakat, vezetőket és csapatokat abban, hogy jobban teljesítsenek, könnyebben reagáljanak a változásokra, és közben a jóllétük is növekedjen.
A GROW Motivációs Térkép alapú tréningjein a résztvevők elkészítik a saját térképüket, és megtanulják, hogyan használják a modellt a hétköznapokban. Legyen szó saját maguk önmotiválásáról, vagy arról, hogyan értenek jobban szót a kollégáikkal és ügyfeleikkel, a tipológia gyakorlati segítséget ad.
A kilenc fő motivátor:
▸ A felfedező: értelemkeresés, értéket teremtő munka
▸ A szabad szellem: szabadság, saját döntések, függetlenség
▸ Az alkotó: innováció, kreativitás
▸ A sztár: nyilvános elismerés, tisztelet
▸ A barát: tartalmas emberi kapcsolatok, odatartozás
▸ A megőrző: biztonság, kiszámíthatóság, stabilitás
▸ A szakértő: szakmaiság, szaktudás
▸ Az építkező: anyagi elégedettség, juttatások
▸ Az irányító: hatáskör, hatalom, erőforrások feletti ellenőrzés
A tréningek célja, hogy a résztvevők megtanulják, hogyan alkalmazhatják ezt a tipológiát a saját életükben.
Praktikus eszközöket kapnak arra, hogyan tudják fenntartani vagy éppen növelni a saját motivációjukat. A Motivációs Térképet nemcsak tréningeken használjuk, hanem coaching folyamatokban is. Egyéni és csapat coachingban egyaránt bevált, hiszen kézzelfoghatóvá teszi azt, ami gyakran megfoghatatlan: mi mozgat minket, és hogyan tudunk ezen tudatosan dolgozni.
A GROW a Motivációs Térkép rendszer hivatalos képzőhelye is. Nálunk elérhető a Motivációs Térkép Licenced Practitioner képzés, ahol coachokat, trénereket és L&D szakembereket készítünk fel arra, hogy magabiztosan és profi módon használják ezt az eszközt.
Személyiségtipológiák a szervezetek egészségéért – I. MBTI
A Myers-Briggs típusindikátor (Myers-Briggs Type Indicator, MBTI) Carl Gustav Jung lélektani típusaiból eredeztethető személyiségtipológiai keretrendszer. Jung tipológiáját az amerikai szerzőpár, Katharine Cook Briggs és lánya, Isabel Briggs Myers húsz évnyi tanulmányozás során értelmezte és adaptálta egészséges átlagemberekre, megalkotva, kezdetben papír-ceruza teszt formájában, az MBTI-kérdőívet a személyiségtípusok vizsgálatára. Az elmélet szerint az emberi viselkedés nem véletlenszerű, hanem néhány jól leírható mentális funkció logikus következménye, ami meghatározza mindennapi életünket. Közülük az egyik az információ befogadása, tudatosítása (az észlelés), a másik pedig a döntéshozatal és a következtetések alkotása a befogadott információk alapján (az ítéletalkotás).
Ahogy a szerzőpár írja, mindannyian velünk született adottságokkal jövünk a világra, azaz azt a számunkra komfortos mentális működést preferáljuk, ami könnyen elérhető, és amiben bízunk hétköznapi életünk során. Négy olyan dichotómia vagy preferenciapárt határoztak meg, amelyek segítségével (az egyes ránk jellemzőbb elemek kombinációi mentén) megrajzolható személyiségünk.
„…megmutatja, honnan nyerjük és hová irányítjuk energiáinkat, illetve azt is, miként viszonyulunk az extrovertált világhoz”
Az első preferenciapár az extroverzió, introverzió (E-I), ami megmutatja, honnan nyerjük és hová irányítjuk energiáinkat, illetve azt is, miként viszonyulunk az extrovertált világhoz. A középső kettő dichotómia a nekünk komfortos mentális működést írja le. Az S-N pár azt, hogyan gyűjtünk információt a környezetünkből (érzékelés, intuíció); a T-F pár pedig azt, MBTI milyen módon dolgozzuk fel ezen információkat, miként hozunk döntéseket (gondolkodás, érzés). A szerzőpár a negyedik, J-P preferenciapárban az életstílust határozta meg, azaz azt, hogyan nyilvánulunk meg a külvilágban (megítélés, észlelés).
Fontos megjegyezni, hogy a preferenciapárok nem szociális készségek, sokkal inkább természetes mentális szokások, annak mintázatai, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk, kapcsolódunk másokhoz. Ha megnézzük, hogy a négy fogalompár közül az egyén számára mely pólusok komfortosak, egy különleges kombinációt kapunk. Ezek a természetes preferenciák 16-féle MBTI-típust hoznak létre, amelyek alapján azonosíthatjuk hasonlóságainkat, különbözőségeinket.

Évente mintegy kétmillió ember tölti ki az MBTI-kérdőívet, ezzel messze a személyiség működésének legelterjedtebb eszközévé téve a rendszert. A népszerűség oka a széles körű alkalmazhatóság az oktatásban, a személyes és vezetői coachingban, pár- és családterápiában, multikulturális környezetben, de használják a szakemberek a szervezeti viselkedés és a csapatműködés jobb megértésére is.
Az MBTI önmagunk jobb megismerése, megértése alapját adja, feltárását annak, miként gyűjtjük és hogyan dolgozzuk fel az információt, milyen módon kommunikáljuk gondolatainkat és vágyainkat mások felé. Jobb együttműködésre és harmóniára nyílik lehetőség akkor, ha megértjük és elfogadjuk, miként és miért különböznek tőlünk vagy éppen miben hasonlítanak ránk kollégáink. Így a megértés alapján közös tudásalapot szerzünk, és megtalálhatjuk annak a módját, hogyan kommunikálhatunk másokkal olyan stílusban, amelyet értenek, és amellyel komfortosak lehetnek.
„Évente mintegy kétmillió ember tölti ki az MBTI-kérdőívet.”
Olyan együttműködés jöhet létre, ami a megértésre, egymás különbözőségeinek elfogadására épül. A továbbiakban pedig ez képezheti a hatékony munkahelyi együttműködés, a szinergiák kiaknázásának alapját.
Az emberi személyiség összetett, „nem csak a típusunk vagyunk”, így, mint minden más modellre, az MBTI-re is igaz a mondás: az egész több, mint az egyes részek összege. Ez a rendszer sem adja tehát a személyiség teljes és átfogó leiratát, azonban az MBTI egy olyan tudományos alapokon nyugvó koordináta-rendszer, amelyet tanulmányozva közelebb kerülhetünk nemcsak önmagunkhoz, hanem együttműködő partnereinkhez is.
Az MBTI szervezeti környezetben
Önismereti használat: átfogó képet ad az emberi személyiségről, mélységeiben írja le azt, vizsgálva az ok-okozati összefüggéseket
▸ Együttműködés-fejlesztés: a csapatban rejlő szinergiák feltérképezése
▸ Átfogó vezetésfejlesztési folyamat önismereti moduljaként biztos alapokat nyújt
▸ Közös nyelvet, közös tudást biztosít az együttműködésben