Megoldások helyzetekre, ahol rendszerszinten kell gondolkodni.

A Continuous Service Improvement Process, vagyis a folyamatos fejlesztési mechanizmus beépül a mindennapi munkavégzésbe, és a kultúra részévé teszi a szervezeti önfejlesztést. Lean módszertanon alapul, és egyszerű, széles körben használható eszközökkel éri el, hogy a munkatársak életének része legyen a folyamataik, szolgáltatásaik és rendszereik fejlesztése. A lényege, hogy kis csapatok heti rendszerességgel, egyórás megbeszéléseken dolgoznak az általuk definiált mini-projekteken, és hétről hétre előrelépnek a megvalósításban. A folyamat ciklikus: ha egy projekt kész, indulhat a következő. A munkát egy belső, választott CSIP-Bajnok facilitálja, aki ehhez alapos módszertani felkészítést kap a GROW-tól; a bevezetést és a fenntarthatóságot a GROW bevált módszertannal támogatja. A mechanizmus két módon energizálja a szervezetet: az eredmények gördülékenyebbé és stresszmentesebbé teszik a munkát, a munkatársak pedig átélik, hogy a vezetők felhatalmazásával maguk valósíthatnak meg fejlesztéseket.

A Denison kultúramodellt Daniel Denison és munkatársai dolgozták ki több mint 25 év kutatására építve. A modell azokat a kultúradimenziókat tartalmazza, amelyek a legerősebb összefüggést mutatták az üzleti eredményességgel: a szervezeti kultúrát tizenkét dimenzió mentén írja le, amelyek négy nagyobb tényezőbe rendeződnek. A mérés online vagy papíralapú, anonim kérdőív, amelyben a munkatársak mind a tizenkét dimenzióról állításokat értékelnek. Az eredményeket a Denison nemzetközi benchmarkjához hasonlítjuk: a riportban minden állítás és minden dimenzió percentilisben mutatja, hol tart a szervezet más vállalatokhoz képest. A benchmark mintegy ezer, különböző iparágból, méretből és országból származó vállalat félmillió kitöltött kérdőívét tartalmazza, és kétévente frissül. A modell az üzlet nyelvén beszél: nem a szervezet pszichodinamikáját méri, hanem a mindennapi működésben látható, az eredményességre közvetlenül ható viselkedéseket, ezért az eredményekből könnyen lesznek konkrét, számonkérhető akciók, és a modell fogalmai közös nyelvet adnak a szervezetnek a saját kultúrájáról.

A Genfluence a GROW saját generációs diagnosztikája. Abból indul ki, hogy egy szervezetben ma négy generáció dolgozik együtt, és mindenki tudni véli, mi a baj a másikkal, adat viszont ritkán van róla. A diagnosztika megméri, hol térnek el ténylegesen az elvárások a generációk között a szervezeten belül: a munkával, a vezetéssel, az elismeréssel és az együttműködéssel kapcsolatban. Az eredmény elválasztja a tényleges generációs különbségeket attól, ami valójában strukturális, képességbeli vagy rendszerprobléma, és megmutatja, mit érdemes ezzel kezdeni. A mérés a kultúrafejlesztés kiindulópontja lehet, és a vezetői programok tematikáját is a szervezet tényleges helyzetéhez igazítja.

A Lencioni-módszertan a csapat eredményességét a bizalom, a konfliktuskezelés, az elköteleződés és az elszámoltathatóság szintjén keresztül vizsgálja. Patrick Lencioni csapatmodellje öt egymásra épülő szintet különböztet meg: ha bármelyik hiányzik, a csapat nem működik jól, ha mind megvan, a csapat eredményes. A modellhez kérdőív tartozik, amelyet 2004 óta több mint 150 000 résztvevő töltött ki a legkülönbözőbb csapatokból, és amelyet közel 200 000 fős vezetői mintán benchmarkoltak; minden résztvevő visszajelzést kap arról, hol tart a csapat a bizalom, a konfliktus, az elköteleződés, az elszámoltathatóság és az eredményesség terén. A GROW a modellt reflexiós felületként használja: támpontot ad ahhoz, hogy a csapat fókuszáltan és irányítottan vizsgálja meg a saját működését és a jövőbeli elvárásait. A folyamat részletes és vizuális riporttal, a fókuszpontokhoz kapcsolódó fejlesztési tippekkel és a vezetőnek szóló bemutatóval zárul.

A Motivációs Térkép (Motivational Maps) a James Sale által kidolgozott tipológia és mérőeszköz, amely az egyén, a csapat és a szervezet motivációját méri, és a motivátorok mentén feltérképezi: mi hajt valakit, és mennyire kapja ezt meg a jelenlegi helyzetében. A kérdőív kiértékelése után a résztvevők akkreditált trénerrel vagy coachcsal értelmezik a riportot, megismerik a modell alapjait, és reflektálnak a saját és a csapatuk motivációjára; a folyamat minden esetben akciótervezéssel zárul, hogy a mérésből beavatkozás is legyen. A modell a csapatteljesítmény, a munkaerő-megtartás, a munkavállalói elköteleződés és a változáskezelés támogatásában egyaránt használható. A GROW licencelt Practitioner-képzést is indít a módszertanból, és a riportok nálunk magyar nyelven is elérhetők.