Együttműködésfejlesztés Csapatoknak és területek között

A Continuous Service Improvement Process, vagyis a folyamatos fejlesztési mechanizmus beépül a mindennapi munkavégzésbe, és a kultúra részévé teszi a szervezeti önfejlesztést. Lean módszertanon alapul, és egyszerű, széles körben használható eszközökkel éri el, hogy a munkatársak életének része legyen a folyamataik, szolgáltatásaik és rendszereik fejlesztése. A lényege, hogy kis csapatok heti rendszerességgel, egyórás megbeszéléseken dolgoznak az általuk definiált mini-projekteken, és hétről hétre előrelépnek a megvalósításban. A folyamat ciklikus: ha egy projekt kész, indulhat a következő. A munkát egy belső, választott CSIP-Bajnok facilitálja, aki ehhez alapos módszertani felkészítést kap a GROW-tól; a bevezetést és a fenntarthatóságot a GROW bevált módszertannal támogatja. A mechanizmus két módon energizálja a szervezetet: az eredmények gördülékenyebbé és stresszmentesebbé teszik a munkát, a munkatársak pedig átélik, hogy a vezetők felhatalmazásával maguk valósíthatnak meg fejlesztéseket.

A Lencioni-módszertan a csapat eredményességét a bizalom, a konfliktuskezelés, az elköteleződés és az elszámoltathatóság szintjén keresztül vizsgálja. Patrick Lencioni csapatmodellje öt egymásra épülő szintet különböztet meg: ha bármelyik hiányzik, a csapat nem működik jól, ha mind megvan, a csapat eredményes. A modellhez kérdőív tartozik, amelyet 2004 óta több mint 150 000 résztvevő töltött ki a legkülönbözőbb csapatokból, és amelyet közel 200 000 fős vezetői mintán benchmarkoltak; minden résztvevő visszajelzést kap arról, hol tart a csapat a bizalom, a konfliktus, az elköteleződés, az elszámoltathatóság és az eredményesség terén. A GROW a modellt reflexiós felületként használja: támpontot ad ahhoz, hogy a csapat fókuszáltan és irányítottan vizsgálja meg a saját működését és a jövőbeli elvárásait. A folyamat részletes és vizuális riporttal, a fókuszpontokhoz kapcsolódó fejlesztési tippekkel és a vezetőnek szóló bemutatóval zárul.