Ha a problémáról beszélsz, problémát kreálsz, ha a megoldásról, akkor megoldást hozol létre.
…hangzik a megoldásközpontú gondolkodás egyik alapvetése. Cikkünkben bemutatjuk ezt a rendkívüli megközelítést, amely lelkes hívei szerint hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a múlt elemzése helyett a jövő megoldásain töprengjünk. A terápiás technika radikálisan lerövidítheti azt az időt és lecsökkentheti a befektetett energia mennyiségét, amit a megfelelő megoldás megtalálására fordítunk.
Életünk majd’ minden pillanatában valamilyen cél elérésén, probléma megoldásán dolgozunk, legyen az munka, család vagy akár pihenésünk, szabadidőnk megszervezése. Az, hogy ezeket a helyzeteket hogyan éljük meg, nagyban függ attól, miként tekintünk egyegy szituációra. A közkeletű mondással élve: az a bizonyos pohár félig tele van, vagy félig üres? A megoldásközpontú megközelítés küldetése, hogy a lehető legtöbb helyzetben a félig – vagy inkább teljesen – teli poharat láthassuk, így élve át a lehető legtöbb helyzetet, így találva meg a lehető legjobb megoldást. A megközelítés lényege gondolataink tudatos fókuszálása, amely során csak a vágyott, elérni kívánt állapotot, az ennek elérését szolgáló megoldásokat, lehetőségeket, rendelkezésre álló erőforrásokat és a már korábban elért eredményeket tartjuk szem előtt. Mivel az egyes helyzetek megoldásához a vágyott jövő felől közelítünk, ezért nem szükséges a probléma okainak mélyebb feltárása, a felmerült gond részletesebb elemzése. Ehelyett a vágyott helyzet elérését segítő cselekvések azonosítására és folytatására koncentrálunk.
Ha valamiről beszélsz, akkor azt megerősíted. Ha problémáról beszélsz, elégedetlenkedsz, ha másokra mutogatsz és a tehetetlenségedet hangoztatod, akkor megerősíted ezt az állapotot – vallják a megközelítés követői. – A helyzeten az tud segíteni: Te hogyan gondolkodsz róla, mit teszel a megoldás érdekében?
Ha ezekről beszélsz, akkor a lehetőséget erősíted meg – így folytatódik eszmefuttatásuk. A megoldásközpontú gondolkodás alapvetően egy terápiás technika, ami elsősorban a megoldás megtalálásához vezető utat egyszerűsíti, rövidíti le, radikálisan. Ugyanakkor e szemlélet és gondolkodásmód folyamata és eszköztára bárki számára elsajátítható, gyakorlásával pedig lényegi szemléletváltás és bizonyos helyzetek, problémák újszerű megközelítése és megoldása érhető el.
A megoldásközpontú gondolkodás rendszeréhez érdemes két irányból közelíteni: először a gondolkodás folyamata felől, másodszor pedig a gondolkodás eszköztára irányából.
A megoldásközpontú gondolkodás folyamata
0.lépés: A probléma, a megoldani kívánt helyzet objektív tisztázása, megfogalmazása. Mivel a megoldásközpontú megközelítés során az adott gondot okozó helyzetet saját erőforrásból kívánjuk hatékonyan kezelni, a szituációt érdemes úgy értelmezni, hogy abban már saját hatásunk, szerepünk, felelősségünk is benne legyen. Például: problémát jelentenek a folyamatos szervezeti változások helyett, reagálnom kell a szervezeti változások engem érintő következményeire.
Alapvető kérdés tehát, hogyan tudjuk úgy azonosítani az adott problémás helyzetet, hogy az az általunk befolyásolható körbe kerüljön.
1. lépés: Az elérni kívánt cél részletes elképzelése, megfogalmazása, leírása
Az első teendő a vágyott állapot, az elérni kívánt cél minél pontosabb, részletgazdagabb, lehetőség szerint cselekvésközpontú leírása. Ennek lényege, hogy keressük és nevezzük meg azokat a lépéseket, melyeket mi magunk fogunk megtenni a kívánt állapot elérése érdekében. Fontos, hogy ne azt írjuk le, mi mindent nem teszünk, hanem azt, hogy mit csinálunk ezek helyett. A pozitív nyelvi megformálás a megoldásközpontú gondolkodás elengedhetetlen eszköze.
2.lépés: A jelenlegi helyzet és az ide vezető erőforrások azonosítása
Skálázás segítségével meghatározzuk, hogy az elérni kívánt helyzethez képest most hányas szinten állunk, továbbá ez minek a hatása, mi okozta azt, hogy már akár csak kettes vagy még magasabb szinten állunk. Ezen erőforrások, módszerek, cselekvések ugyanis már elindítottak a cél elérése felé vezető úton, érdemes lehet belőlük még többet felhasználni, alkalmazni.
3.lépés: Azon korábbi alkalmak azonosítása, amikor ebben vagy hasonló helyzetben már voltunk magasabban a skálán
Mi befolyásolta? Mi történt akkor? Hogyan cselekedtünk, mit csináltunk másként? És még mit?
4.lépés: A következő lépés azonosítása
Képzeljük el, hogy egyet feljebb lépünk a skálán. Mit teszünk, hogy ez bekövetkezzen? És még mit? Mit tehetünk azért, hogy még feljebb lépjünk?
A megoldásközpontú gondolkodás eszköztára
Átkeretezés: Lényege, hogy az adott helyzetről a lehető legpozitívabban gondolkodjunk, akadályok helyett a lehetőségeket keressük, a gyengeségek és hiányosságok helyett koncentráljunk az erősségekre és a rendelkezésre álló erőforrásokra.
Erőforrások: A megoldásközpontú gondolkodás egyik alaptétele, hogy az egyén képes pozitív irányba mozdítani helyzetét, rendelkezik a megoldáshoz szükséges erőforrásokkal. Ezért a megoldás elérése érdekében érdemes mindig rákérdezni arra, Te mit tudsz tenni a helyzet rendezése érdekében? És még mit?
Kérdések: A megfelelő kérdések megfogalmazásával járhatjuk körül a problémát, keretezhetjük át azt úgy, hogy meglássuk a lehetséges megoldásokat. Kérdések mentén haladva fedezhetjük föl és azonosíthatjuk a szükséges cselekedeteket és a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A pozitív nyelvi megformálás a megoldásközpontú gondolkodás elengedhetetlen eszköze.
