Személyiségtipológiák a szervezetek egészségéért – I. MBTI

Négy módszertan, hogy jóban legyünk önmagunkkal és jobban legyünk egymással. MBTI, a kölcsönös megértés és együttműködés eszköze

A Myers–Briggs típusindikátor (Myers–Briggs Type Indicator, MBTI) Carl Gustav Jung lélektani típusaiból eredeztethető személyiségtipológiai keretrendszer. Jung tipológiáját az amerikai szerzőpár, Katharine Cook Briggs és lánya, Isabel Briggs Myers húsz évnyi tanulmányozás során értelmezte és adaptálta egészséges átlagemberekre, megalkotva – kezdetben papír-ceruza teszt formájában – az MBTI-kérdőívet a személyiségtípusok vizsgálatára. Az elmélet szerint az emberi viselkedés nem véletlenszerű, hanem néhány jól leírható mentális funkció logikus következménye, ami meghatározza mindennapi életünket. Közülük az egyik az információ befogadása, tudatosítása (az észlelés), a másik pedig a döntéshozatal és a következtetések alkotása a befogadott információk alapján (az ítéletalkotás).

Ahogy a szerzőpár írja, mindannyian velünk született adottságokkal jövünk a világra, azaz azt a számunkra komfortos mentális működést preferáljuk, ami könnyen elérhető, és amiben bízunk hétköznapi életünk során. Négy olyan dichotómia vagy preferenciapárt határoztak meg, amelyek segítségével (az egyes ránk jellemzőbb elemek kombinációi mentén) megrajzolható személyiségünk.

“…megmutatja, honnan nyerjük és hová irányítjuk energiáinkat, illetve azt is, miként viszonyulunk az extrovertált világhoz”

Az első preferenciapár az extroverzió – introverzió (E-I), ami megmutatja, honnan nyerjük és hová irányítjuk energiáinkat, illetve azt is, miként viszonyulunk az extrovertált világhoz. A középső kettő dichotómia a nekünk komfortos mentális működést írja le. Az S-N pár azt, hogyan gyűjtünk információt a környezetünkből (érzékelés – intuíció); a T-F pár pedig azt, MBTI milyen módon dolgozzuk fel ezen információkat, miként hozunk döntéseket (gondolkodás – érzés). A szerzőpár a negyedik, J-P preferenciapárban az életstílust határozta meg, azaz azt, hogyan nyilvánulunk meg a külvilágban (megítélés – észlelés).

Fontos megjegyezni, hogy a preferenciapárok nem szociális készségek, sokkal inkább természetes mentális szokások, annak mintázatai, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk, kapcsolódunk másokhoz. Ha megnézzük, hogy a négy fogalompár közül az egyén számára mely pólusok komfortosak, egy különleges kombinációt kapunk. Ezek a természetes preferenciák 16-féle MBTI-típust hoznak létre, amelyek alapján azonosíthatjuk hasonlóságainkat, különbözőségeinket.

Évente mintegy kétmillió ember tölti ki az MBTI-kérdőívet, ezzel messze a személyiség működésének legelterjedtebb eszközévé téve a rendszert. A népszerűség oka a széles körű alkalmazhatóság az oktatásban, a személyes és vezetői coachingban, pár- és családterápiában, multikulturális környezetben, de használják a szakemberek a szervezeti viselkedés és a csapatműködés jobb megértésére is.

Az MBTI önmagunk jobb megismerése, megértése alapját adja, feltárását annak, miként gyűjtjük és hogyan dolgozzuk fel az információt, milyen módon kommunikáljuk gondolatainkat és vágyainkat mások felé. Jobb együttműködésre és harmóniára nyílik lehetőség akkor, ha megértjük és elfogadjuk, miként és miért különböznek tőlünk vagy éppen miben hasonlítanak ránk kollégáink. Így a megértés alapján közös tudásalapot szerzünk, és megtalálhatjuk annak a módját, hogyan kommunikálhatunk másokkal olyan stílusban, amelyet értenek, és amellyel komfortosak lehetnek.

“Évente mintegy kétmillió ember tölti ki az MBTI-kérdőívet.”

Olyan együttműködés jöhet létre, ami a megértésre, egymás különbözőségeinek elfogadására épül. A továbbiakban pedig ez képezheti a hatékony munkahelyi együttműködés, a szinergiák kiaknázásának alapját.

Az emberi személyiség összetett, „nem csak a típusunk vagyunk”, így – mint minden más modellre – az MBTI-re is igaz a mondás: az egész több, mint az egyes részek összege. Ez a rendszer sem adja tehát a személyiség teljes és átfogó leiratát, azonban az MBTI egy olyan tudományos alapokon nyugvó koordináta-rendszer, amelyet tanulmányozva közelebb kerülhetünk nemcsak önmagunkhoz, hanem együttműködő partnereinkhez is.

Az MBTI szervezeti környezetben

Önismereti használat: átfogó képet ad az emberi személyiségről, mélységeiben írja le azt, vizsgálva az ok-okozati összefüggéseket

▸ Együttműködés-fejlesztés: a csapatban rejlő szinergiák feltérképezése

▸ Átfogó vezetésfejlesztési folyamat önismereti moduljaként biztos alapokat nyújt

▸ Közös nyelvet, közös tudást biztosít az együttműködésben

© 2018 copyright GROW Group | A Grow Education Kft. engedélyezett felnőttképzési intézmény, nyilvántartásba vételi száma: E-000773/2014