Avagy miért nem fog soha kimenni a divatból a csoportos tréning?
Statisztikák szerint a vállalatok 71 százaléka elsősorban csapatjátékosokat keres, és 38 százalékuk azért válik meg az alkalmazottaitól még a próbaidő alatt, mert valamilyen „soft skill” hiányzik belőlük. (1)
Hogyan fejleszthetőek ezek a képességek?
Úgy tűnik, ennek messze leghatékonyabb közege: a csoport.
A titok a biológiában rejlik?
Agyunk rétegekből áll, amelyek az evolúció folyamán egymásra épültek, és egyre fejlettebbé tettek bennünket. Szeretjük magunkat a „legfiatalabb” rétegről, az ún. neocortexről homo sapiensnek, „bölcs embernek” nevezni. És valóban, az okosságunkat, logikánkat, előrelátásunkat és általában absztrakciós képességünket ennek köszönhetjük. Azonban van egy ennél mélyebb réteg is, amely erősebben meghatároz bennünket: a limbikus (vagy más szóval „emlős”) agyunk. Ahogy a név is sugallja, ezzel a 200 millió éves szegmenssel az evolúció nemcsak minket, de általában az emlősöket is megajándékozta. Ez szabályozza az érzelmeinket, a társas kapcsolatainkat, a viselkedésünket, és a hosszú távú memóriához is köze van (2).
Nos, amikor valaki csoport nélkül (könyvből vagy online) szeretne szociális kompetenciákat tanulni, akkor csak a neocortex szintjén fog ismereteket szerezni, ezért az a viselkedését nem fogja megváltoztatni. Agyának pont az a része „inaktív”, ahol a változást el szeretnénk érni. Ez olyan, mintha valaki a pincében levő csőtörést a padláson szeretné megjavítani. Ahhoz, hogy viselkedésbeli tanulás jöjjön létre, a limbikus agyat kell aktiválni: aminek páratlan módja, ha társas kapcsolatokon keresztül, csoportban dolgozunk. Mindezekből logikusan következik az, amit a tapasztalatunk is igazol: a soft skill tréningek résztvevői általában nem a modelleket és információkat tartják legértékesebbnek, hanem az egymás közötti interakciót. Ahogy egyszer az egyik csoportomból megjegyezte valaki: „Két nap alatt többet tanultam a többiek visszajelzéseiből, mint 3 év menedzserség alatt a könyveimből.”
Használd az erőt!
Az igazi harcművészekről azt mondják, nem tesznek mást, mint használják azokat az energiákat, amelyek ellenfelükből vagy a környezetükből feléjük érkeznek. Az igazán jó tréner is ilyen harcművész: nem erőlködik, hanem a csoportban áramló erőt (a csoportdinamikát) fordítja a tanulás céljaira. Ehhez három kulcsfontosságú alapelvre kell figyelnie: feedback, folyamatelemzés és az „itt és most”.
1. Feedback
A Johari-ablak szerint az ember önismeretének mindig vannak ún. vakfoltjai, amelyekre saját erejéből nem képes rálátni. Gondolhatok magamról bármit, de hogy valójában milyen hatással vagyok más emberekre, csak akkor derülhet ki, ha őszintén visszajeleznek nekem a megélésükkel kapcsolatban. Még jobb, ha ugyanarra a helyzetre több visszajelzést is kapok, hiszen senkinek nem objektív a megélése, mindenki csak egy részt lát. A legteljesebb képet tehát csoportban tudom kialakítani magamról.
2. Folyamatelemzés
Ebben a néha kiszámíthatatlan erőtérben különösen fontos szerepet tölt be a tréner, mert ő az, aki segít a csoportnak ránézni és értelmezni azt, ami zsigeri szinten közöttük történik: összekapcsolva ezzel a limbikus agy és a neocortex szintjeit. (Vagy ha úgy tetszik: a pincét a padlással.) Mi történt most a csoportban? Milyen energiák dolgoznak itt? Ki milyen viselkedési mintákat mutat? Ezt a fajta tudatosítást nevezzük az akció és reflexió dinamikájának, amelyben a csoport (a tréner facilitálásával) oszcillál.)
3. „Itt és most”
Az „itt és most” a csoportdinamika Szent Grálja, a legfontosabb alapelv. Amit a tagok akár egy egynapos tréningen egymás közt létrehoznak és átélnek, szinte mindig reprodukálja azt, ahogy a saját teamjükben működnek. „How you do anything is how you do everything”– szoktuk mondani. Amit „itt és most” látunk, az leképezi az „ott és akkort”. Ha például egy játékban egy vezetőt elnyomnak, akkor jó eséllyel a teamjében is elnyomják. De megfordítva is igaz: ha ez a vezető az „itt és mostban” változtat, tehát pl. kiáll magáért, az visszahathat az „ott és akkorra”. Hiszen tapasztalati szinten átéli: „nahát, én képes vagyok erre!” Ez hozhat létre valóságos változást a viselkedés szintjén. A szociális kompetenciák fontossága egyre nyilvánvalóbb a munkaerőpiacon. Ezeket azonban igazán mélyrehatóan a csoport erejével lehet átformálni. Mellette lehet haszna a kognitív tanításnak, online tréningeknek, de csak mint kiegészítőknek. A dinamikát a csoport adja.
Használjuk az erőt!
(1) A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) felmérése szerint. (Süddeutsche Zeitung, 2008. február 19.) in Edding, Corneliaetal. Handbuch Allesüber Gruppen, Beltz, 2015
(2) https://medlineplus.gov/ency/imagepages/19244.htm
(3) Joseph Luft és Harrington Ingham, 1955.