Új szelek fújnak

Lénárt Viktor, a GROW Csoport elnöke legújabb fejlesztéséről, a Zero Emission Leadership (ZEL) modellről mesélt nekünk.

GROW: Egy új vezetésfejlesztési modell fejlesztésén dolgozol. Miért kerestél újat, amikor százával állnak rendelkezésre ilyen modellek a világban?

Lénárt Viktor: Sok modellt ismertünk már, és sok újat is megismerhettünk az elmúlt évek során. Alapvetően azért kezdtem egy új modell építésébe, mert nem találtunk olyat, amiben integráltan meg tudtuk volna jeleníteni az összes olyan eszközt, módszertant, illetve témakört, amit a vezetésfejlesztés kapcsán fontosnak tartunk. Vannak olyan megközelítések, amelyek kiemelnek néhány témakört, de ritkán tudják jól megindokolni, hogy miért éppen azokat állították előtérbe. Vannak, akik azért választanak ki néhány tényezőt, mert a szerzőnek ez valamiért szimpatikus és fontos, máskor valamilyen kutatásra alapozzák a választásokat. Ezek a „Vezetés 10 titka” típusú modellek. Ezek érvényes és erős mondások lehetnek, de felsorolás jellegükből adódóan mindig kihagynak néhány fontos tényezőt. Vannak átfogó modellek is, amelyek rendszerint 20-60 évesek, ezért csak áttételesen reagálnak az aktuális kihívásokra, bár a mondanivalójuk általában ma is érvényes. Mint egy autó, ami a 21. században már elavult, mert a mai kor kihívásainak (ld. környezetvédelem) már nem felel meg.

Természetesen nem állítom, hogy a ZEL-nél nincs jobb modell, ami megfelel azoknak a kritériumoknak, hogy egyfelől integrált legyen, másfelől leírja az új kihívásokat is. Csak azt mondom, hogy mi nem találtunk ilyet. Ezután elkezdtem felépíteni azt, amiben egyszerűen és világosan el tudom mondani, amit ma a vezetésfejlesztésről szakmailag tudhatunk. A modell kialakításakor arra is törekedtem, hogy 1. egyszerű legyen, 2. integráló legyen abban az értelemben is, hogy a vezetésfejlesztés klasszikus felosztásait is megjelenítse (például feladatorientált-kapcsolatorientált működés, komplex szemlélet és konkrét gyakorlatok, a miért-hogyan-mit logikája, a különböző vezetési stílusok integrálhatósága stb.), 3. fel tudjuk tenni az összes olyan módszertant, vezetői dilemmát, trükköt, mondást, eszközt, amit a vezetésfejlesztés kapcsán kulcsfontosságúnak tartunk.

A ZEL a vezetői funkciókat és kapcsolatokat jól egyensúlyban tartva írja le a 21. századi vezetés főbb kihívásait, és az arra adható leghatékonyabb vezetéstésfejlesztésről szakmailag tudhatunk.

A modell kialakításakor arra is törekedtem, hogy 1. egyszerű legyen, 2. integráló legyen abban az értelemben is, hogy a vezetésfejlesztés klasszikus felosztásait is megjelenítse (például feladatorientált-kapcsolatorientált működés, komplex szemlélet és konkrét gyakorlatok, a miért-hogyan-mit logikája, a különböző vezetési stílusok integrálhatósága stb.), 3. fel tudjuk tenni az összes olyan módszertant, vezetői dilemmát, trükköt, mondást, eszközt, amit a vezetésfejlesztés kapcsán kulcsfontosságúnak tartunk.

GROW: Miért éppen ZEL-nek, vagyis Zero Emission Leadershipnek nevezted el ezt a megközelítést?

LV: Van 4 gyerekem, és az a téma, hogy milyen környezetet hagyunk örökül, egyre inkább foglalkoztat személyesen is. Emellett úgy éreztem, a környezetünkben minden oldalon elharapózott a képmutatás, a cinizmus és az abszurditás, szemben az egyszerűséggel, hitelességgel és értékközpontúsággal. Az előbbi terjed, fertőz, és szükségszerűen kiszélesíti a környezetvédelem fogalmát lelki értelemben is. Azt is láthatjuk, hogy a vezetésben a klíma- és környezetvédelem középpontba került. Ahhoz, hogy az élő környezetünket jobban kezeljük, óvjuk és akár visszaépíthessük, tudatosabb vezetőkre van szükség a gazdaságban, a politikában, a civil társadalomban, a családokban. Külön érdekesség, hogy a 21. századi szervezetekben az eredményesség, az üzleti hatékonyság kulcsa
pontosan ugyanaz a vezetői működés, amire a klíma- és környezetvédelem kapcsán is szükségünk van.

GROW: Melyek a modell főbb dimenziói?

LV: A ZEL alapvetően a vezetés két alapdimenziójára fókuszál: egyfelől a „Mi a dolgom a világban vezetőként?” kérdésére, ami a vezető fő funkcióin keresztül jól leírható. Másfelől a vezető kapcsolatrendszerére, amin keresztül hat és fejlődik. A ZEL a vezető funkciókat és kapcsolatokat jól egyensúlyban tartva írja le a 21. századi vezetés főbb kihívásait, és az arra adható leghatékonyabb válaszokat. Még egyszerűbben: kivel mi dolga van a vezetőnek? A vezető ugyanis az az ember, akit mások követnek, és aki ezért el tudja érni, hogy az őt követő emberek együttműködésének eredményeként létrejöjjön az adott cél eléréséhez szükséges jövőkép, stratégia, struktúra, erőforrás, innováció, szervezet stb. Erre a megközelítésre építettem fel a ZEL modellt is.

 

GROW: Miben áll a ZEL újdonsága, mitől más?

LV: Több tényező együttállásától más. Egyrészt a már említett kapcsolati és funkcionális dimenzió egyensúlya jellemzi, mert egy vezetőt nem lehet csak kapcsolatilag vagy csak módszertanilag fejleszteni, a kettő csak együtt működik. Másrészt a ZEL arra a (Nobel-díjas) alapállításra épít, hogy a gazdasági növekedés és a tágabb értelemben vett környezetvédelem nem mondanak ellent egymásnak, sőt kéz a kézben járnak! Ha sikeres akarsz lenni vezetőként a 21. században, és ebben az irányban fejleszted magad, akkor automatikusan hozzájárulsz majd az élő környezet fizikai és lelki megóvásához is.

A ZEL modell egy minden területen jól adaptálható modell, a vezetés minden típusára jól alkalmazható, beszéljünk akár üzleti, politikai, civil, egyházi, kisközösségi, családi vezetésről. A ZEL egyik fontos jellemzője, hogy külön hangsúlyt fektet a vezető spirituális tudatosságára, értékközpontúságára.

GROW: Mikor ismerhetjük meg a ZEL-t részletesebben is?

LV: Azt tervezzük, hogy 2020 januárjában már bevezetjük a ZEL vezetésfejlesztési, vezetéstechnikai rendszert, és 2020 nyarán felépül mögé az az online, blended támogatás is, amivel a vezetésfejlesztési folyamatok közvetlenül mérhetővé is válnak.

© 2018 copyright GROW Group | A Grow Education Kft. engedélyezett felnőttképzési intézmény, nyilvántartásba vételi száma: E-000773/2014 | B/2020/000102