Megerősített minket abban, hogy ez a mi utunk

Karrierváltók a GROW szakmai képzésein. 1. rész

Horváth-Tóth Boglárka és Horváth András, a Klicker Consulting megálmodói és vezetői, nem titok, hogy közel 10 éve a trénerképzőn ismerkedtek meg. Közös vállalkozásuk hatalmas hittel, és „kőkemény munkával” indult: az álomból azóta valóság és sikerekkel tarkított évtized lett.

Zámbó Eszter: Meséljetek egy kicsit arról, mivel foglalkoztatok a trénerképző elvégzése előtt.

H.T.B.: A trénerkedés iránti érdeklődésem még oda nyúlik vissza, amikor telefonos értékesítőként dolgoztam egy cégnél. Ezen a helyen akkor probléma volt a magas fluktuáció, én pedig folyamatosan adtam az ötleteket a főnökömnek, hogyan javíthatnánk már a belépéskor az alapképzésen. Ebből az lett, hogy kaptam egy lehetőséget az ügyvezetőtől, én foglalkozhattam az új belépőkkel. Ennek nagyon jó eredménye lett, és gyakorlatilag előléptettek belső trénerré, én pedig autodidakta módon kezdtem fejleszteni a kollégákat. Így visszanézve ezek nem is tréningek voltak igazán, de nagyon élveztem. Szerettem volna továbbképezni magam, mélyíteni a tudásomat, így jutottam el a GROW-hoz.

H.A.: Nemzetközi marketing szakon végeztem, szakmai pályafutásom első pár évében a bank szektorban dolgoztam, majd az autóiparba igazoltam. Mint regionális marketing és kommunikációs szakember dolgoztam közel tíz éven keresztül, majd marketing igazgató lettem az importőr magyarországi képviseletében; innen „szereltem le”. A multi világból való kilépésem oka az volt, hogy nagy korlátokat éreztem benne, és egy nagyon fontos tényező hiányzott a modellekből: az ember. Én pedig nem tudtam már azonosulni olyan folyamatokkal, amiben nincsen benne az ember.

Z.E.: Akkor Bogival ellentétben egy élesebb váltás volt?

H.A.: Élesebb, de sok olyan tapasztalatom volt, amit később trénerként hasznosítottam. Akkoriban több mint 60 márkakereskedővel dolgoztam együtt, és rendszeresen előadásokat tartottam, különböző fórumokat facilitáltam és moderáltam. Sokszor kellett kiállnom emberek elé, mederben tartani egy beszélgetést. A sportolói múltamból is jön egyfajta csapatösszetartó attitűd.

Z.E.: … tehát mindketten valamilyen szinten már foglalkoztatok emberek képzésével. Mi az, amiben megerősített, és mi az, amiben újat hozott számotokra a trénerképző program?

H.T.B.: Nálam mondhatjuk, hogy dupla siker volt a képzés: megtaláltam magam szakmailag és magánéletileg is, hiszen itt ismerkedtünk meg Andrissal.

H.A.: Nekem mesélték a GROW-ban, hogy pár évre rá úgy hirdettétek a képzést, hogy párkapcsolati lehetőségeket is rejt. 😊 Tudod, a „titkos tesó” feladat sok mindenre képes.

H.T.B.: Mindenesetre engem a trénerképző megerősített abban, hogy jó helyen vagyok. A 12 fős csoportunkban egy nagyon jó társaság gyűlt össze, és a trénerek érdeme, hogy ebből csapat lett. Minőségi szakmai fejlesztést kaptunk, miközben jó hangulatban telt a program. A képzés során lehetőséget kapsz arra, hogy kipróbáld magad, folyamatosan visszajelzéseket kapsz, és a végén egy olyan önreflexióval bírsz, amiből tisztán látod majd, hogy tényleg ez a te utad. Én a mai napig imádom, amit csinálok. Nem „dolgozni megyek”, hanem „van egy programom”.

H.A.: Tisztán emlékszem: az első három sarlóspusztai nap után madarat lehetett velem fogatni, azt éreztem, megérkeztem. Oké, utána voltak dilemmáim, de éreztem, hogy ez az én világom. Felfedeztem, hogy van egy saját stílusom, ami jó lesz ehhez a munkához. Sokat kellett tanulnom, változott a tréneri hozzáállásom is. Kezdetben inkább az volt a fontos, hogy érezzék jól magukat a résztvevők, ma már a tartalom és a mélység a legfontosabb számomra.

Z.E.: Mindkettőtöket megerősített abban, hogy az embereket ilyen formában szeretnétek fejleszteni. Hogy lett ebből közös munka, és Klicker?

H.A.: Volt egy vizsgafeladat a képzés végén, amit mi már együtt csináltunk, bevonva egy kutyákkal foglalkozó szakembert. Akkor nagyon vegyes visszajelzéseket kaptunk, volt, akinek egyáltalán nem jött át. Rosszul éltük meg, de nem adtuk fel, hittünk benne.

Z.E.: Bár nem volt elsöprő sikere az első demo alkalomnak, mégis azóta egy jól működő céget építettek a módszerre. Hogyan zajlott az „átmenet”?

H.A.: Volt utána egy tréning felkérésünk, amibe beletettünk egy modult a kutyákkal. Ez olyan jól sikerült, hogy egy majdnem 5 órás blokk lett belőle; következő nap már intéztem a tréningcéget az ügyvédnél.

H.T.B.: Nagyon hiszek abban, amit csinálunk, de fontos elmondani, hogy nem volt olyan egyszerű menet. Bár az álmok megvalósításáról beszélünk, azért nem megy egyik napról a másikra. Amikor kimondtuk, hogy mi ezzel belépünk a tréningpiacra, akkor azért bebiztosítottuk magunkat; én például alvállalkozóként ott maradtam az akkori munkahelyemen. Időbe került mire a szolgáltatásunk kultúráját ki tudtuk alakítani, és a megrendelőnek is érthető lett.

H.A.: Óriási alázat kellett az elején, nagyon sok helyen megfordultunk akár ingyen demózni, néha kellemetlen környezetben is. Lehet, hogy döcögött az elején, de ezeket bevállaltuk, mert mind-mind tanulási lehetőség volt. Két és fél év után volt egy olyan módszertan a kezünkben, ami bizonyított, szakmailag megalapozott, és úgy éreztem, megtámadhatatlan.

Z.E.: 10 év sok idő, biztosan a szolgáltatások és ti is változtatok ezalatt.

H.T.B: A tréningekben azt szeretem, hogy nem tud unalmassá válni, mert hozzák a résztvevők az energiát, ami mindig más. Elég hamar el tudom engedni az agendát 😊 Nincsenek sablonok, a kutyák a mai napig színessé és változatossá tudják tenni a tréningeket.

Azt fontos megjegyezni, hogy nem csupán „kutyázunk”; ők leteszik a mérföldköveket, és azon a vonalon megyünk tovább. Azoknak az ügyfeleinknek is tudunk újat mutatni, akikkel 6-7 éve együtt dolgozunk már.

H.A.: Már egy ideje terítéken volt, hogyan tudunk megújulni. Egyrészt tartalmilag mik azok az új, mélyebb üzenetek, amiket át akarunk adni; ez sok agyalás eredménye. Másrészt az ügyfeleinknek megmutatni, hogy (visszatérő) folyamatokban is tervezhetnek velünk, mélyíteni tudjuk velük a kapcsolatot.

A megújulás része az is, hogy más tevékenységek is fókuszt kaptak: Bogi válogatott szinten agility-zik, így a sport coaching területén is tevékenykedik, én pedig a meditációt szeretném komolyan bevezetni a vállalati közegbe.

H.T.B.: Saját magunk megújulása miatt is fontos, hogy mással is foglalkozzunk. Egy segítő szakmában vagyunk, ahol magunkat is „vissza kell töltenünk”.

Z.E.: Van még bármilyen jó tanácsotok azoknak, akik karrierváltásban gondolkoznak?

H.A.: Azt hiszem a legnehezebb s egyben legnemesebb része megtalálni azt az ötletet, amivel az ember dolgozni akar, és abból az ötletből kialakítani egy küldetéstudatot, ami onnantól kezdve driverként működik benne. Ha ez még nincs meg, akkor is el kell mozdulni valamilyen irányba, mert az egy helyben toporgás nem fogja segíteni a váltást. Mindenből tanulhat az ember. „Life takes care of life”, avagy hagyjuk, hogy az élet tegye a dolgát, utat mutasson, ehhez viszont kicsit le kell csendesedni belül és észrevenni a valódi dolgokat magunk körül.

 

 

(A cikk eredetileg megjelent a Growing magazin 2020. decemberi lapszámában.)

© 2018 copyright GROW Group | A Grow Education Kft. engedélyezett felnőttképzési intézmény, nyilvántartásba vételi száma: E-000773/2014 | B/2020/000102